Alapítvány alapítás jogi folyamata
Az alapítvány alapítás teljes folyamatát érdemes jogi szakember segítségével végrehajtani, mivel számos buktatót rejt magában. Az alapítvány olyan civil szervezet, amelyet tartós cél folyamatos megvalósítására hoznak létre. Fontos különbség az egyesülettel szemben, hogy az alapítványnál elengedhetetlen egy bizonyos mértékű vagyon rendelkezésre bocsátása már a kezdetektől.
A szükséges dokumentumok
Az alapítvány létrehozásához nélkülözhetetlen az alapító okirat elkészítése, amelyben pontosan meg kell határozni az alapítvány nevét, célját, a működéshez szükséges vagyont és az alapítvány szervezeti felépítését. Emellett szükség van a tisztségviselők elfogadó nyilatkozataira, összeférhetetlenségi nyilatkozatokra és a székhely használatát igazoló dokumentumra is.
Vagyoni feltételek
Az alapítvány alapítás egyik kulcsfontosságú eleme a megfelelő vagyon biztosítása. A jogszabályok nem határozzák meg pontosan a szükséges vagyon mértékét, ezt a különböző törvényszékek eltérő gyakorlata alakítja. Egyes törvényszékek már 100.000 Ft-os induló vagyonnal is bejegyeznek alapítványt, míg mások minimum 300.000 Ft körüli összeget várnak el. Fontos szempont, hogy az induló vagyon elegendő legyen a kezdeti működés és az alapítványi célok megvalósításának finanszírozására.
Bejegyzési eljárás
A bejegyzési eljárás során az alapító okiratot és a kapcsolódó dokumentumokat be kell nyújtani a területileg illetékes törvényszékhez. Ha minden dokumentum megfelelően került előkészítésre, a bíróság bejegyzi az alapítványt. Megfelelő jogi iránymutatás nélkül gyakran előfordul, hogy hiánypótlásra szorul a beadvány, ami jelentősen késleltetheti a bejegyzés folyamatát.
Speciális alapítási formák
Alapítvány létrehozható írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben is. Ilyen esetben a végintézkedésnek tartalmaznia kell az alapító okirat minden lényeges elemét. Az alapítvány a nyilvántartásba vétellel az alapító halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
Az örökhagyó meghagyásban is elrendelheti alapítvány létesítését, amellyel a hagyatékban részesülő személyt kötelezi az alapítvány létrehozására. Ebben az esetben meg kell határozni a létesítendő alapítvány célját, vagyonát, és ki kell jelölni azt a személyt, aki az alapítvány létrehozását követelheti.
Az alapítvány alapítás bonyolult folyamat, amely komoly jogi ismereteket igényel, ezért mindenképpen javasolt ügyvédi segítséget igénybe venni a sikeres megvalósításához.
A polgári per költsége és annak viselése
Mit értünk perköltség alatt?
Amikor bírósági eljárásra kerül sor, fontos tisztában lenni azzal, hogy a polgári per költsége jelentős terhet jelenthet a felek számára. Perköltségnek számít minden olyan kiadás, amely a per folyamán vagy azt megelőzően felmerült, és a jogok perbeli érvényesítésével függ össze. Ide tartozik többek között az eljárási illeték, a szakértői díj, az ügyvédi munkadíj, valamint a tárgyaláson való részvétel miatt kiesett jövedelem is.
A perköltség viselésének alapvető szabályai
A polgári per költsége viselésének főszabálya szerint a pernyertes fél költségeit a pervesztes fél köteles megtéríteni. Amennyiben mindkét fél részben pervesztes, a bíróság a pernyertesség-pervesztesség arányában határozza meg a költségek viselését. Ha ez az arány nem jelentős, a bíróság úgy is dönthet, hogy mindkét fél maga viseli a saját költségeit.
Az új polgári perrendtartás (Pp.) 2018 januárjától hatályos szabályai szerint a perköltség megtérítését legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig lehet kérni, annak pontos felszámításával együtt. A bíróság az eljárást befejező határozatban dönt arról, hogy ki és milyen mértékben viseli a perköltséget.
Különleges esetek a költségviselésben
Egyezségkötés esetén a felek megállapodása az irányadó a perköltség viselésére. Ha erről nem rendelkeztek, az egyezség szerint pernyertes fél költségeit az egyezség szerint pervesztes fél téríti meg.
Sajátos szabályok vonatkoznak a pertársaságokra és a beavatkozókra is. Kényszerű pertársaság esetén a pertársak egyetemlegesen viselik a perköltséget, míg egyéb esetekben az érdekeltségük arányában vagy egyenlő mértékben.
A felesleges költségokozás következményei
A polgári per költsége tekintetében fontos kiemelni, hogy aki indokolatlanul késlekedik, határidőt mulaszt vagy más módon az ellenfélnek felesleges költséget okoz, ezek megtérítésére a per kimenetelétől függetlenül kötelezhető. Ez a szabály arra ösztönzi a feleket, hogy felelősségteljesen járjanak el és kerüljék a szükségtelen költségokozást.
Ha az alperes azonnal elismeri a felperes által érvényesített jogot, és egyébként nem adott okot a perre, saját perköltségét a felperes téríti meg. Ez a szabály védi azokat, akik ellen indokolatlanul indítottak pert.
A polgári per költsége és annak viselésére vonatkozó szabályok ismerete elengedhetetlen mindazok számára, akik jogi úton kívánják érvényesíteni igényüket, hiszen a nem körültekintően indított vagy folytatott perben a magas költségek akár a pernyertesség értékét is jelentősen csökkenthetik.
