A népességi statisztikák a társadalom működésének egyik legfontosabb sarokkövei. Segítségükkel pontos képet kaphatunk egy ország, régió vagy település demográfiai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Magyarországon a lakossági adatok nemcsak az állami szervek és kutatóintézetek munkájához nyújtanak alapot, hanem a gazdasági tervezésben, az oktatási és egészségügyi infrastruktúra fejlesztésében, valamint a vállalati döntéshozatalban is kiemelt szerepet játszanak.
Mit takarnak a lakossági adatok?
A lakossági adatok gyűjtése és rendszerezése Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fő feladata. Ezek többek között az alábbi információkat tartalmazzák:
A népesség száma, megoszlása nem, életkor, családi állapot szerint.
Termékenységi és halálozási mutatók.
Migrációs adatok (bevándorlás, kivándorlás, belföldi vándorlás).
Iskolázottsági szint, foglalkoztatottság, jövedelmi adatok.
Háztartások jellemzői, lakhatási körülmények.
Ezeket a lakossági adatokat rendszeres felmérésekkel, regisztrációs rendszerekkel (pl. lakcímnyilvántartás) és tízévente lebonyolított népszámlálások révén gyűjtik össze.
Az elmúlt évek meghatározó tendenciái
Az elmúlt évtizedekben a magyar lakossági adatok számos fontos és aggasztó tendenciára világítottak rá:
Magyarország lakossága évtizedek óta csökken. A 1980-as évek elején még közel 10,7 millió fő volt az ország népessége, 2024-re ez a szám 9,6 millió alá csökkent.
A születésszám visszaesése és az életkor kitolódása miatt az idősek aránya folyamatosan nő. Ma már minden ötödik magyar 65 év feletti.
A lakosság egyre inkább a városok, főként Budapest és agglomerációja felé koncentrálódik. A 2010-es évek közepétől kezdődően megnőtt a kivándorlás üteme, főként Nyugat-Európa felé. Ugyanakkor az utóbbi években növekvő számban érkeztek munkavállalók és letelepedni vágyók is főként az ázsiai országokból.
Mindezen lakossági adatok ismeretében építhetők fel azok a jövőre vonatkozó stratégiák, amik új távlatokat adnak a társadalom fejlődésében.
